SUDRIDOM

Hagyományőrző Egyesület

székhely

2400
Dunaújváros
Kossuth L. u. 35. IV/2.

adószám

18397231-1-07

bankszámla

Budapest Bank
10102969-29804600-01003003

e-mail

info@sudridomegyesulet.hu

telefon

+36 30 620-4742

elnök

Molnár József Gábor

művészeti vezető

Molnárné Miklán Jolán
néptáncpedagógus, óvodapedagógus

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
melyet az alapító tagok jogi személyiséggel rendelkező, a társadalom közös szükségleteinek kielégítése végett, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, az alábbi cél érdekében egyesület létrehozására alkottak az alábbiak szerint:
I. Általános rendelkezések
  1. Az Egyesület neve: Sudridom Hagyományőrző Egyesület
  2. Az Egyesület székhelye: 2400 Dunaújváros, Kossuth Lajos u. 35. IV/2.
  3. Az Egyesület önkormányzati elven működő társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. Az Egyesület célja és feladatai
  1. Az Egyesület céljai:
  • a magyar népi hagyományok kutatása, őrzése és továbbadása –különös tekintettel a népi kismesterségekre, játékokra, ünnepekre, díszítőművészetre, építészetre, és népi hiedelemvilágra,
  • a magyar kulturális örökség megismerése, megismertetése és megóvása,
  • nevelés, oktatás, képességfejlesztés,
  • gyermek- és ifjúságvédelem,
  • magyarországi nemzeti és kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
  • rehabilitációs foglalkoztatás,
  • népi játszóházak, gyermek- és felnőtt-táborok, családi- és ünnepi rendezvények szervezése a népi és hagyományőrzés jegyében,
  • a magyar hagyományokban gyökerező befogadó szellem alapján a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
  • kapcsolattartás rokoncélú magyar és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel, egyesületekkel, társaságokkal,
  • az iskolarendszerű alapfokú művészeti oktatás, nevelés, pedagógiai szaktanácsadás, tehetséggondozás, fejlesztőterápia, művészetterápia,
  • tájékoztatás az írott és elektronikus sajtón keresztül.
  1. Az Egyesület céljai:
  • a magyar népi hagyományok kutatása, őrzése és továbbadása –különös tekintettel a népi kismesterségekre, játékokra, ünnepekre, díszítőművészetre, építészetre, és népi hiedelemvilágra,
  • a magyar kulturális örökség megismerése, megismertetése és megóvása,
  • nevelés, oktatás, képességfejlesztés,
  • gyermek- és ifjúságvédelem,
  • magyarországi nemzeti és kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
  • rehabilitációs foglalkoztatás,
  • népi játszóházak, gyermek- és felnőtt-táborok, családi- és ünnepi rendezvények szervezése a népi és hagyományőrzés jegyében,
  • a magyar hagyományokban gyökerező befogadó szellem alapján a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
  • kapcsolattartás rokoncélú magyar és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel, egyesületekkel, társaságokkal,
  • az iskolarendszerű alapfokú művészeti oktatás, nevelés, pedagógiai szaktanácsadás, tehetséggondozás, fejlesztőterápia, művészetterápia,
  • tájékoztatás az írott és elektronikus sajtón keresztül.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt csak a fent meghatározott célokra fordíthatja.

III. Az Egyesület tagsága

Az Egyesület a taggyűlés határozata alapján tagja lehet más társaságoknak, egyesületeknek, hazai és külföldi társadalmi szervezeteknek.

  1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan magánszemély, jogi személy, illetőleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki/amely elfogadja az egyesület alapszabályát, belépési szándékát a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja, és az Egyesület elnöksége dönt a tagként való felvételéről.

    A belépési nyilatkozatot írásban, a belépni szándékozó aláírásával ellátva kell az egyesület elnökéhez eljuttatni. A belépési nyilatkozatban a belépni szándékozónak arról is nyilatkozni kell, hogy az egyesület alapszabályát megismerte, és azt elfogadja. Az elnök a belépési nyilatkozat átvételétől számított 3 hónapon belüli időpontra köteles döntés céljából az elnökséget összehívni. Az elnökség a tagfelvételről az általános döntéshozatali szabályok szerint dönt. A döntésről a jelentkezőt az elnök köteles a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíteni. Az elnökség döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

  2. A tagsági viszony megszűnik:
    • a természetes személy elhalálozásával, illetve a jogi személy megszűnésével;
    • kilépéssel az Egyesületből, amit írásban kell bejelenteni az elnökségnek;
    • az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

      Kilépés esetén a tagsági viszony azon a napon szűnik meg, amely napon a kilépést tartalmazó írásbeli nyilatkozatot az elnökség átvette.

  3. A tag joga:
    • részt vehet az egyesület rendezvényein, valamint szavazati joggal az egyesület taggyűlésén;
    • választhat és választható az Egyesület szerveibe;
    • javaslatokat, előterjesztéseket tehet az Egyesület bármely szervéhez;
    • igénybe veheti az Egyesület célja érdekében az Egyesület által közvetlenül, vagy közvetve biztosított lehetőségeket;
    • az egyesület valamennyi iratába betekinthet.

  4. A tag kötelezettségei:
    • az Egyesület tisztségére történő megválasztását követően azt a legjobb képessége szerint ellátni;
    • tagsági díjat megfizetni;
    • az Egyesület alapszabályát, a taggyűlés és az elnökség döntéseit betartani.
IV. Az Egyesület szervezete

Legfőbb szerv: a taggyűlés

Ügyintéző és képviseleti szerv: Elnökség

Vezető tisztségviselők: az Elnökség valamennyi tagja.

A. Taggyűlés

  1. Az Egyesület legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

    A taggyűlést legalább évente egy alkalommal (rendes taggyűlés) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló, valamint az éves pénzügyi terv, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítése megtárgyalása céljából össze kell hívni. Ezekről a taggyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint dönt.

    A rendes taggyűlésen túlmenően szükség szerint bármikor összehívható a taggyűlés lentebb ismertetett szabályok szerint.

  2. 1. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
    • a.) az alapszabály megállapítása, módosítása;
    • b.) az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása;
    • c.) az évi költségvetés , illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása;
    • d.) az elnökség munkájáról szóló beszámoló elfogadása;
    • e.) a következő időszak teendőinek, feladatainak meghatározása;
    • f.) a tagsági díj meghatározása;
    • g.) az Egyesület feloszlásának, szétválásának vagy más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása.

    2.2 A tisztségviselő visszahívható abban az esetben, ha magatartásával rombolja az egyesület jó hírnevét, vagy olyan erkölcstelen életmódot folytat, amely méltatlanná teszi az egyesületi tisztségre; vagy az egyesület működését szándékosan akadályozza, nehezíti, vagy ellehetetleníti; vagy a jogszabályi, illetve alapszabályban rögzített kötelezettségeit nem teljesíti; illetve személyével a jogszabályban előírt összeférhetetlenségi ok beáll. A visszahívást legalább 3 egyesületi tag kezdeményezheti, mely alapján 30 napon belüli időpontra rendkívüli taggyűlést kell összehívni. A rendkívüli taggyűlésre az érintett tisztségviselőt írásban, igazolható módon meg kell hívni. A visszahívásra okot adó körülmények vizsgálata a taggyűlésen történik, ahol a taggyűlés bizonyítást vesz fel. Az érintett tisztségviselő számára lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyítékait, védekezését érdemben előadhassa. A visszahívás tárgyában a taggyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint határoz. A döntést indokolni kell, a határozatot 15 napon belül írásban meg kell küldeni az érintett tisztségviselőnek. A határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati tájékoztatót is, azaz, hogy a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, de a tudomásra jutástól számított 30 napon jogvesztő határidő alatt pert indítható.

  3. A taggyűlés lehet rendes, vagy rendkívüli
    • a rendes taggyűlést évenként egy alkalommal kell összehívni; a taggyűlés összehívása oly módon történik, hogy megrendezésének időpontja előtt legalább 15 nappal postára adott ajánlott küldeményben vagy más igazolható módon közlik a tagokkal a taggyűlés színhelyét, időpontját és napirendjét. A meghívóban fel kell tüntetni a taggyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendet. A taggyűlést az elnökség hívja össze;
    • rendkívüli taggyűlést kell összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a azt írásban, az ok és a cél megjelölésével kéri; ha az elnökség azt indokoltnak tartja, vagy ha azt a bíróság elrendeli.


  4. A taggyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább 50 %-a + 1 fő részt vesz.

  5. Ha a taggyűlés nem határozatképes, akkor az eredeti taggyűlés napjára, az eredeti taggyűlés helyszínére ugyanazzal a napirenddel, de az eredeti taggyűlés kezdő időpontjához képest fél órával későbbi időpontra a megismételt taggyűlést össze kell hívni. Ebben az esetben az eredeti meghívóban –amely egyben a megismételt taggyűlés meghívója is- az eredeti taggyűlés időpontjával együtt az ismételt taggyűlés időpontját és megtarthatóságát is fel kell tüntetni azzal a felhívással, hogy ez az ismételt taggyűlés az eredeti napirendi pontok tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

  6. A taggyűlésen a tagok a határozatokat –ha az alapszabály máshogy nem rendelkezik- nyílt szavazással hozzák meg. A taggyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van.

    A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A taggyűlés jegyzőkönyvét az elnök, a megválasztott jegyzőkönyvvezető, továbbá a megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

B.) Elnökség

  1. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviselő szerve. Két taggyűlés között intézi és szervezi az egyesület tevékenységét.

    Az elnökség létszáma 3 fő. Az elnököt és a két elnökségi tagot a taggyűlés választja nyílt szavazással 5 évre.
  2. Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente tart ülést.

    Az elnökség üléseit az Elnök az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazó – az ülést legalább 15 nappal megelőzően – ajánlott levél formájában vagy más igazolható módon megküldött írásbeli meghívóval hívja össze.
  3. Az elnökség határozatképes, ha az ülésen mind a 3 elnökségi tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, legalább 2 elnökségi tag igenlő döntésével hozza meg, minden tagnak egy szavazata van.
  4. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv vezetése az elnök által felkért elnökségi tag kötelessége. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább az ülés helyét, idejét, napirendjét, a jelen lévők nevét, a hozott döntéseket, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

    A jegyzőkönyvet az elnök és a két elnökségi tag írja alá.
  5. Az Egyesületet az elnökség elnöke önállóan képviseli.

    Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület elnöke önállóan jogosult rendelkezni.

  6. Az elnökség feladatai:
    • a) előkészíti a taggyűléseket;
    • b) a jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik, szervezi az egyesületi munkát;
    • c) dönt egyesületi tagok felvételéről.
V. Az Egyesület megszűnése
  1. Az Egyesület megszűnik, ha
    • a) előkészíti a taggyűléseket;
    • b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz;
    • c) a bíróság feloszlatja;
    • d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését;
    • e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
VI. Egyebek
  1. Az egyesület működése során keletkezett iratok megőrzése az elnök feladata.
  2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  3. Minden tag a taggyűlésen az Egyesület vezető tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet, és betekinthet az Egyesület irataiba.

Dunaújváros, 2013. január 02.